Ezt tanulhatjuk a nemrég meghalt divatmágustól, Armanitól!

Vízionárius volt, aki nemcsak a divat világában alkotott maradandót, ezt mondják rajongói a szeptember elején meghalt Giorgio Armaniról. Sokan csak Re Giorgionak, vagyis Giorgio királynak nevezték az egyik legnagyobb divattervezőt, a nagyok közül az utolsót, aki már életében legenda lett.  Ennek ellenére a divatvilágban szokatlan módon kerülte a botrányokat. Sosem nősült meg, viszont élete végéig dolgozott, talán ezért is sikerült 91 évet megélnie. 

Kíváncsisága és kapcsolata az egyszerű, dolgozó emberekkel kulcsszerepet játszott abban, hogy előre megérezte, mire lesz fogékony a közönsége, így lett védjegye a nyolcvanas években másokat megelőzően a válltöméses kosztümkabát, a független, dolgozó nők kedvenc viselete. Maradandót alkotott, hiszen most, negyven évvel később ismét divatba jöttek a vállban hangsúlyos felsők. 

Kifinomult, letisztultan elegáns ruháiért a sztárok is rajongtak, Cate Blanchett, Jodie Foster, Leonardo DiCaprio vagy George Clooney is előszeretettel viselik a kreációit. 

Birodalma egyre bővült, hotelek, éttermek is tartoztak hozzá, a divat mellett megjelent a lakberendezés, létrehozott egy alapítványt is, de még saját kosárlabdacsapata is volt, legendás kollekcióit pedig immár tíz éve lehetett a múzeumában megtekinteni. Nem csoda, hogy a világ egyik leggazdagabb divattervezője lett, cégbirodalma körülbelül 10 milliárd dollárt ér jelenleg – kérdés, hogy a maestro halála után ki vezeti tovább. 

Armani fiatal korában orvosnak készült, később kirakatrendező lett, és negyven évesen indította el saját márkáját abból a pénzből, amit autója eladásából szerzett, és amely néhány rövid éven belül világhírnevet hozott számára. Életének értelme a munkája volt, a legapróbb részleteket is személyesen felügyelte, például bemutatói előtt volt, hogy megigazította a modellek frizuráját. 

Idén ősszel mutatta volna be jubileumi, ötvenedik kollekcióját a Milánói Divathéten. Több, mint kilencven éves pályája alatt tucatnyi olyan gondolatot fogalmazott meg, amelyek korántsem csak a divatra, sokkal inkább általában az életünkre is igazak. Ezek közül soroljuk most fel az öt legemlékezetesebbet. 

1.„Az elegancia nem azt jelenti, hogy észrevesznek, hanem azt, hogy emlékeznek rád.”

 Ez a gondolat arra utal, hogy a feltűnő, bizarr öltözet vagy viselkedés ott és akkor talán felkelti a figyelmet, de nem hagy olyan maradandó nyomot az emberekben, mint ha valaki mindig elegáns, vagy éppen ritkán beszél, de akkor okos gondolatokat fogalmaz meg egy társaságban. 

2.„Divatos holmikat bárki vehet magának, stílust azonban nem.”

Ezt a mondást úgy érthetjük, hogy a divat nem mindig párosul jó ízléssel, sőt. Ki ne emlékezne az előre összekoszolt patacipők, háremnadrágok vagy neon cicanadrágok korszakára! Másrészt ízlés híján a legszebb darabokból is lehet borzalmas szetteket összeállítani, például nem összeillő anyagú és színű ruhák kombinálásával. És azt se hallgassuk el, hogy a legdrágább divatházak is készítenek ízléstelen, és általában meghökkentő darabokat – és mindig vannak, akik euró ezrekért meg is veszik! 

3. "A stílus és a divat között a minőség a különbség."

Akár az előző mondás ikertestvére is lehetne, ugyanazt a témát fejti ki, kicsit más nézőpontból. Talán úgy lehetne a kettőt összekötni, hogy ízlés nélkül stílusos nem lehet senki, bár divatos talán igen. Ideje viszont feltenni a kérdést, hogy mit értünk stíluson: nyilván többet, mint a felvett ruhadarabokat.  Mivel nincs két ember, akinek ugyanaz állna jól, a saját stílus kialakításához ezért alapos önismeretre van szükség. Ebből következően a járványszerűen terjedő trendkövetés éppen nem eredményez stílusos embereket, legfeljebb epigonokat vagy divatbábokat, akik egymást másolják. Aki viszont stílusos külsőre vágyik, ne azt lesse és utánozza, mit viselnek mások. Arról már nem is beszélve, hogy a stílusos megjelenés alapja a tartás és az egyéniség – amikor a minőséget emlegeti, gyaníthatóan Armani sem csak a ruhák anyagára és kivitelezésére gondolt, hanem viselőjük belső minőségére. 

4. „A stílus az egyetlen olyan igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van.”

Logikusan következik a harmadik mondásból, hogy ha valakinek jó az ízlése – van stílusa –, a legegyszerűbb darabokból is fel tud öltözni úgy, hogy megforduljanak utána. Azért tegyük hozzá, hogy a minőséget általában meg kell fizetni, és a nagy divatházak ruhái szebbek és különlegesebbek, egyszerűen mert több pénzt tudnak áldozni a tervezésre és kivitelezésre, mint az olcsóbb utánzatok gyártói. 

5. „Régen rossz, ha a terveinkbe, a legszigorúbb programozást is ideértve, nem fér bele egy kis rögtönzés.”

A mondat mindkét fele fontos. A zsenitől elválaszthatatlan a kreativitás, amely nélkül nem lehet igazán nagyot és maradandót alkotni. Csakhogy az ihlet szeszélyes és kiszámíthatatlan időben és módon jelentkezik, sajátsága, hogy nem lehet erőltetni, sem számolni vele – tudja ezt mindenki, aki bámult már kétségbeesve az üres papírra. Éppen ezért kell tervezni, felkészülni, vázlatot készíteni, hogy aztán legyen mitől eltérni, ha felvillan az isteni szikra.