2025 szava a „rage bait” vagy gyűlölethalászat – ha kiakadsz, nekik jó!

Mit lehet tenni, ha műbalhéval, ok nélküli üvöltözéssel, szándékosan képtelen címekkel vagy agyament „véleményekkel” provokálnak? Ez ugyanis a rage bait vagy gyűlölethalászat lényege, amely tökéletesen leírja a modern online tér egyik meghatározó működési mechanizmusát. Ezért választotta az angol egyetemi kiadó, az Oxford University Press a tavalyi év szavának. És lehet, hogy már önmagában ez is sokakat dühít. 

A te hibád! 

Egyre többen veszik észre, hogy nem véletlenül zaklatottak állandóan a közösségi oldalakat görgetve: a tartalmak jelentős részének kifejezetten az a célja, hogy az olvasó vagy néző jól húzza fel magát! Az ok? Ahogy a Tökéletes gyilkosság című filmben mondják: Money, honey! (A pénz, édesem!) Valaki nagyot kaszál azzal, ha mi idegesek és rossz kedvűek leszünk. Igazából elég sok mindenki. Bár az elnevezés és terjedése azt is jelzi, hogy a felhasználók kezdik tudatosabban figyelni magukat és már tudják az okát annak, ami eddig csak „rossz érzésként” volt jelen. 

A rage bait tehát egy olyan tartalomkészítési és kommunikációs stratégia az interneten, amelynek elsődleges célja erős negatív érzelmeket – leginkább dühöt, felháborodást vagy ingerültséget – kelteni. Lényege, hogy a készítő szándékosan provokatív, leegyszerűsítő, sokszor félrevezető vagy szélsőséges állításokat fogalmaz meg, amelyekre az emberek ösztönösen reagálnak, és ez a reakció a legtöbb esetben negatív. 

A módszer elharapódzásának oka egy sajnálatos pszichológiai tény: a reakciók – emojik, like-ok vagy kommentek, megosztások – hetven százaléka negatív, nem pedig pozitív érzelmi okokból születik. Magyarul, tízből hét hozzászólást düh vagy gyűlölet szül, és csak hárman veszik az időt és a fáradtságot, hogy kifejezzék, ha valami tetszik nekik. 

De miéééééééééért? avagy Fluimucil Ábel tényleg nem tudta. 

Mármint a reklámbeli, sokakat idegesítő kisfiú, hogy mekkora visszhangot kelt a nyávogó kérdéseivel, és hogy mennyien megjegyzik miatta ezt a nehezen kimondható gyógyszernevet. Vagyis a reklám éppolyan tökéletes volt, mint a sokak által gyűlölt, rikácsoló Alza, vagy a röhejes, kifordítható szlogen-dalocska, amely szerint Calgonnal a mosónő is tovább él. 

Pontosan ez történik a közösségi médiában is. Az algoritmusok ugyanis az elköteleződést (engagementet) jutalmazzák, tehát azt, hogy valaki hosszabb időt tölt egy posztnál, végig néz egy videót és kommentel – függetlenül attól, hogy a tartalma pozitív vagy negatív. Egy dühös hozzászólás ugyanannyit ér, mint egy támogató vagy kedves mondat. És mivel a negativitás nagyobb aktivitást eredményez, sok tartalomgyártó tudatosan játszik rá a megosztó témákra, erős kijelentésekre és sarkos véleményekre, mert ezek növelik az elérést, így az algoritmusok még több emberhez juttatják el az adott posztot vagy videót. És ezzel persze a tartalom készítője több pénzt keres! 

Nyugodjál le! Attól majd lenyugszol… 

A legismertebb rage bait példák közé tartoznak azok a posztok, amelyek általánosítanak vagy sértő állításokat fogalmaznak meg egy adott csoportról, például: „A mai fiatalok már semmit sem akarnak dolgozni” vagy „Ha ezt szereted, nincs ízlésed”. Gyakori direkt provokatív vélemény megfogalmazása is, például egy olyan „toplista”, amelyről a készítő is tudja, hogy vitát fog gerjeszteni, például mert a közízlés által kedvelt sztárt, filmet vagy zenét szid, illetve rossznak tartott embert vagy alkotást dicsér.  Ugyancsak tipikusak az olyan videók, amelyekben valaki szándékosan helytelenül végez el egy hétköznapi tevékenységet (például „rosszul” főz meg egy ételt), csak azért, hogy a nézők felháborodva kijavítsák. 

És végül vannak influenszerek, akik a stílusukkal vagy életmódjukkal keltenek negatív érzelmeket – vagy mindkettővel –, például, mert túlságosan hangosan van furcsán beszélnek, elképesztő luxus életvitelükkel hencegnek, azt érzékeltetve vagy egyenesen állítva, hogy akinek nem így telnek a mindennapjai, az szerencsétlen lúzer, amúgy meg magára vessen. (Itt megnézheted például a sokakat kiborító, karácsonyi luxus ajándékcunamikat: https://www.alegjobbened.net/blog/id%C3%A9n-kar%C3%A1csonyra-meg%C3%A9rkezett-az-eszement-p%C3%A9nzsz%C3%B3r%C3%A1s-cs%C3%BAcsa-a-luxus-adventi-kalend%C3%A1rium )

Azt hiszem, ez utóbbi érinti a legtöbb embert érzékenyen, mert a közösségimédia-függők amúgy is hajlamosak az összehasonlításra. Ezek a platformok sokak számára csak arról szólnak, hogy egy többé-kevésbé hamisan ideális életet mutassanak a világnak – és persze maguknak is. De még ha nem is ez az elsődleges cél, a – mondjuk úgy – mellékhatás bizonyosan fellép. Nem kell tehát sok, hogy önkéntelenül irritálóból – Ez hanyadjára nyaral már idén?! – szándékosan dühítő poszt váljon. (Azért érdemes gyanakodni: sokszor kiderül, hogy a hihetetlen luxus életmód mögött lenullázott bankszámla áll, erről itt olvashatsz: https://www.alegjobbened.net/blog/a-hazug-luxus%C3%A9let-leleplez%C5%91d%C3%A9se-akik-eladj%C3%A1k-a-t%C3%ADzmilli%C3%B3s-%C3%B3r%C3%A1kat-t%C3%A1sk%C3%A1kat )

Te pedig csak görgeted a hírfolyamot, a videókat, és bosszankodva küldesz emojit vagy jól odakommenteled a magadét! Hát még ha tudnád, mennyi pénzhez juttatod ezzel a tartalom gyártóját! A következő bejegyzésben arról olvashatsz, hogyan kerülheted ki a gyűlölethalászok csapdáját, ha nem akarod, hogy behúzzanak a csőbe!